Már a bejáratnál figyelmeztettek minket, hogy vizet nagyon kevés helyen tudunk venni, ezért vigyünk sokat, vagy igyunk keveset. Az első vízvételi hely egy barlang volt, ahol cseppenként lehetett megtölteni az üveget. Nekünk még volt elég folyadékunk, így csak az érdekesség kedvéért néztük meg a barlangot.
Ahogy felértünk a szurdokvölgyből a tetőre, hirtelen teljesen megváltozott a táj. Az addig kevés növényzetű, főleg köves völgyből egy füves, erdős lankásabb részen folytattuk az utat. Itt már több ösvény volt, de emberrel még itt sem találkoztunk.
Nem volt más turistatérképünk a nemzeti parkról, csak amit a belépőjegyre nyomtattak. Ennek ellenére nem lehetett eltévedni, mert minden útelágazásban tábla mutatta az irányokat, és hogy mennyi idő odaérni.
Utunk kétharmadánál értük el a turista házat, ami egy geoláda miatt volt fontos számunkra. Itt már büfé is volt, fel lehetett tölteni a fogyatkozó készletünket. Innentől emberekkel is sokkal többel találkoztunk.
