Horvátországi nyaralásunkat másokkal ellentétben nem a tengerparton, hanem a Paklenica Nemzeti Parkban kezdtük. Mivel semmit nem hallottunk róla, nagy érdeklődéssel vágtunk neki.
Maga a nemzeti park elég nagy, de a fő része két hatalmas kanyon, amik szinte egészen a tengerig lenyúlnak. A közeli városban, kempingben éjszakáztunk, majd autóval felmentünk a nagy völgy bejáratáig.
A gyalogösvény, ami a két bejáratot kötötte össze, egy széles, kikövezett úton vezetett, gyönyörű kilátással a tengerpartra. Itt már kora reggel elég meleg volt, mert főleg kövek és boróka volt az út környékén, semmi árnyék.
A kis völgy bejáratánál megpróbáltak lebeszélni minket a túránkról, mert szerintük nem fejezzük be sötétedésig. Lehet, hogy az tévesztette meg őket, hogy nem tipikus hegymászó ruhákban, hanem sima nyári ruházatban indultunk neki. Azt meg nem tudhatták, hogy a cipőnk, és a fizikai állapotunk megfelel a kinézett útvonalunknak.
Az út eleje meglepően könnyű terep volt. Széles, kövezett út vezetett, jól látható turistajelekkel. Az első figyelmeztető jel a nehezedésre az volt, hogy már hajnalban jöttek velünk szembe kis gyerekkel.
